Mitévő legyen az a rabbi, akinek elege van már a világban előforduló szomorú fejleményekből (és ezeket ortodox lévén mind az Örökkévalónak tudja be)? Nyilván nem írhatja azt, hogy "a kurva I....", explicit nem lehet anyázni Adonájt. Frappáns a hősünk, úgyhogy nem kell félteni, példázatokat alkot! Például királlyal helyettesíti Istent.

A Talmudban három fajta királyos példázat-történet van, mindhárom arról szól, hogy miképp abuzálja a király az alárendelt szereplőket. (Értsd: miként kell szenvednünk istenünk miatt.) Az első kategóriában az abúzus áldozata a királyfi, akinek rendszerint apja erőszakos viselkedését kell elszenvednie, a második esetben a király egy szeretőn éli ki dühét, a harmadikban pedig a saját lányán - szexuális töltet nem marad el.

L'masal (például):

"R. Júda mondta R. Hama nevében: "Ez olyan, mint a király, aki nagyon kívánta, hogy a lánya foglalkozzék vele. Mit cselekedett hát? Kiküldte az udvar egész népét a mezőre. Mikor kimentek, mit tett? Jelet adott a szolgálóinak, akik ráugrottak a királylányra. A lány így kiáltott: "Apám, segíts!" Ő így felelt: "Ha ezt nem tettem volna, nem szólnál most hozzám." (Sir haSirim Raba 2)

Csak vész esetén gondoltok az Örökkévalóra, mi? 

"Midőn Fáraó közeledett, felvetették Izrael fiai szemeiket és íme, Egyiptom vonul utánuk; akkor nagyon féltek és kiáltottak Izrael fiai az Örökkévalóhoz." (2 Móz 14:10)

Korábban nem jutott ám eszetekbe, mi?

---

Minderről egyik kedvenc órámon volt szó, ahol Isten és Izrael viszontagos szerelmi viszonyáról tanulunk az állandóan mosolygó Sosánával, egy bűbájos tanárnővel, akinek az első naptól kezdve udvarolnék, ha nem lenne férjnél, nem élne egy másik országban és egyebek. Még korábbi órák anyagáról is fogok tudósítani, türelem, annyi minden történik, időm meg századannyi sincsen.