Nem nyelt el a föld, csak a laptopom, Nimród komoly gondokkal küzd minden egyes elindulás alkalmával és ez erősen kihatott arra, hogy az elmúlt két nap semmi életjelt nem adtam magamról (meg amúgy is szombat volt, no), de most rájöttem, hogy ha csökkentett módban indítom el a gépet, akkor működik. Jés!
Szerintem még nem mondtam, de az izgalmakat fokozandó (és a kiadásokat kímélendő) idén nem béreltem szobát, hanem haveroknál fogok ide-oda költözve lakni. Első állomás Chen (Merec - zöldpárti - képviselő munkatársa a városházán, kultúrantropológus-hallgató) dél-jeruzsálemi szobája Kirját haJovel negyedében. Lakótársa, Mikhál pedig a szocialista Chádás aktivistája, nekem való társaság. Íme egy részlet lakásukból:
Épp vész-mentést végez a számítógép, közben Mordekháj hetiszakaszt tanul (mindjárt indul a házigazdájával szombatfogadni a jesiva melletti konzervatív zsinagógába, laza 1,5 órás séta lesz - ti. nincs tömegközlekedés már ilyenkor). Lehet látni továbbá nadrágomat és egy narancssárga ingemet. Az a fekete góc a ruhák mellett pedig Máj, Chenék kutyája, totál mesüge, most is épp a lábaim alatt fekszik és néha sóhajt egyet. Éjszaka pedig odajön és képennyal, ahelyett, hogy aludna. De legalább rendes kutya, ha keverék is, nem holmi csivava.
Szóval: messze van a jesiva. S a Hebrew Union College is, ahol részt vettem egy rekonstrukcionista istentiszteleten szombat reggel (a neves reform rabbiképző egy termet ad a rekonstrukcionistáknak, akik ezt havi egy alkalommal használják ki). Mint várható volt, baromira jól éreztem magam, egy jelenlevő rabbival már meg is beszéltük, hogy fölénekli nekem majd a dallamaikat. Ez az illető rabbi egyébként Ráv Abigélhez hasonlóan már bő egy évtizede él egy leszbikus kapcsolatban, és nekik is van gyerekük, ha nem is olyan "hagyományos" módon, mint Abigéléknek: egy tizenéves hajléktalan fiút fogadtak be, akit melegsége miatt dobtak ki először a szülei, majd aztán az őt örökbefogadó mostohaszülei is. (A rekonstrucionizmusról hamarosan írok egy bővebb cikket, még gyűjtök hozzá anyagot, és mellékelni akarom majd a fölénekelt dallamokat is, YouTube-on nagyon keveset találni.)
A jesivából hazafeléjövet. Süt a nap, meleg van, de még mindig jobb, mint tavaly volt. A jelenlegi tartózkodási helyemtől busszal járok reggelente a jesivába, nem ideális reggel izzadva beállítani istentiszteletre. Észrevétel: tavaly nyár óta a buszjegy ára 60 agorával (kb. 36 forint) megemelkedett (így most 400 Ft), ahogy a kedvenc csokimért is kb. ennyivel többet kérnek az élelmiszerboltokban. Ínyje.
Havdala után Chen megmutatott nekem még egy vegán közösségi központot - sose gondoltam volna, hogy ilyet fogok látni Jeruzsálemben -, könyvtárral (csomó írással egyik kedvenc nyünyükémről, az ökokasrutról!), előadóteremmel, közösségi térrel, konyhával stb. Nagyon komoly. Mikor mi oda mentünk, kis híján üres volt az egész, de máskor dugig van, legváltozatosabb programokat tartják, úgyhogy szándékaim szerint nem most láttak utoljára.
Ma, vasárnap pedig megvolt az első nap az iskolában: minden tök jó volt, erről majd a sok magánügyi rizsától függetlenül külön posztban jelentek.
Na jó, Nimród kezd berregni, Máj is fölmordult (és fordult egyet, most a hátát támasztja a lábaimnak), ideje menni. Lájlá tov. Illetve a végleges lájlá tov előtt még Chen be akar mutatni egy melegmozgalmár katolikus teológus-jelöltnek, aki biztos tök érdekes, de én inkább aludnék annak tudatában, hogy másnap 6:40-kor kell kelni. Meglássuk.
---
Pár nap múlva Tisa beÁv, ugye készülődtök a böjtre? Tavaly ramadánkor megkérdeztem Anant, ramallahi vendéglátómat, hogy miképp bírja víz és kaja nélkül egész nap ebben a dögmelegben... azt mondta, készül rá, napokkal, hetekkel előtte fokozatosan kevesebbet eszik-iszik, és mindjárt könnyebben fog menni az egy hónapon át tartó nappali önmegtartóztatás. Ezen fölbozdulva én mától nem eszem vacsorát. (Leszámítva az utolsó estét. Ami amúgy holnapután, szóval ennyire nem drasztikus a helyzet.) Emlékszem, tavaly még kicsit szkeptikus voltam afelől, hogy kell-e egyáltalán nekem megülnöm ezt a napot, de azóta meggyőztem magam, hogy a válasz igen. Erről is ígérek egy külön posztot hamarosan. Addig is melegen ajánlom a Pesten tartózkodóknak a következő, a magyarországi egaliter zsidó közegben egyedülálló tanulást: https://www.facebook.com/events/442596512505125/?ref=22
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.