Üdvök! Welcome!

!ברוכ'ם הבא'ם

Ki az a Mordekháj? Mi az az Erec?
Who's Mordechai? What's the Holy Land?

Médiapartnerek

szombat fejlec

-

hirolvaso.jpg

Támogatók

haver.jpg

Új hozzá- és beszólások

  • castanea: Én is mélységesen emberinek érzékelem a 28. verset. Nekem kb. a következőről szól: mivel az Örökké... (2013.07.21. 19:12) Helyiek és tört-helyiek
  • castanea: Premier plán. Tudom, blogfasiszta vagyok. (2013.07.17. 16:31) Cuki állatos kép
  • castanea: @hillaby: Megnéztem. Stimmel. (2012.08.25. 15:07) Két kérdés
  • Fekete Sámuel: A Tanach sugalmazott mű. Ez azt jelenti, hogy bár emberek írták, de az örökkévaló vezérelte a kezü... (2012.08.23. 11:34) Ellentmondások a Tanakhban
  • Ööö: @mordechai: azért vicces (bár nevetni nem tudok rajta), hogy egy tartományi főváros néhány éves ve... (2012.08.22. 00:02) Tüntetés a judeonácizmus ellen

2013.07.24. 20:55 mordechai

Amiről Izraelben mindenki beszél, és Magyarországon szinte egy médiacsatorna sem számol be

http://most.444.hu/2013/07/16/europa-nem-penzeli-az-izraeli-telepeseket/

http://most.444.hu/2013/07/16/izrael-nem-fogad-el-kulfoldi-diktatumokat-a-hatarairol/

Büszke európai vagyok, együtt örülök haladó izraeli barátaimmal.

Ulpánon reggel, ahol szinte csak amerikaiak vannak, komoly vita alakult ki, hogy helyes lépés volt-e ez az EU részéről. Én pedig mint Európa képviselője örömmel védtem meg a bojkottot, a szintén progresszív nézeteket valló tanárnő helyeslése mellett.

Így tovább, Ajrópa! :)

Szólj hozzá!

Címkék: politika


2013.07.19. 12:43 mordechai

Shabbat shalom! Gut sábesz! !שבת שלום


6. 
Mely nagyok Uram a te műveid, igen mélységesek a te gondolataid!

Szólj hozzá!

Címkék: muzik


2013.07.19. 12:32 mordechai

Helyiek és tört-helyiek

A tört-helyiek + a jesiva (tört)-helyiei

Tegnapelőtt találkoztam Marcival, kultúrantropológus haverral, aki épp a Jeruzsálemtől egy kőhajításnyira lévő (ezt bizonyára több jobbos cionista is letesztelte már) Bét-Dzsalában kutatja a kutatnivalót. Átugrott Nyugat-Jeruzsálembe meginterjúvolni a Notre-Dame nevű szálloda-étterem igazgatóját, akik palesztin származású fiatalokat képeznek önként és dalolva szakácsnak. S ha már a környékemen járt, benézett hozzám a jesivába, ahol épp egy midrásról tanultunk, amiben Mózes és az ősatyák nem járnak sikerrel, amikor észérvekkel, saját áldozataikra hivatkozva próbálják meggyőzni az Ö-valót, hogy ugyan, ne pusztítsa már el leszármazottjaikat Jeruzsálemben... majd jön a Nő, Ráchel, és saját önzetlenségére hivatkozva könnyeivel meggyőzi az Ö-valót, aki megígéri, hogy oké, elpusztítom ugyan a várost, de a zsidók még visszatérnek majd ide egyszer. S lőn.
Mielőtt még elmentünk volna bandázni és szálas cigarettát venni (nem nekem), Marci részt vett az istentiszteleten is. A kohanita áldást mint kísértet-játékot élte meg. Van benne valami. Azt szereti a judaizmusban egyébiránt, hogy lehet perlekedni Istennel, amit ez az óra a jesivában is erősen alátámasztott. Ó, igen, miazhogy! Idézet a hetiszakaszból (Váétchanán, 5Móz 3,23-7,11):

23. És könyörögtem az Örökkévalónak abban az időben, mondván: 24. Uram, Istenem te elkezdted megmutatni szolgádnak nagyságodat és erős kezedet; hisz ki oly Isten az égben és a földön, aki cselekednék a te cselekedeteid és hatalmad szerint? 25. Hadd vonuljak át, kérlek, hogy lássam azt a jó országot, mely a Jordánon túl van, azt a jó hegyet és a Libánónt. 26. De fölgerjedt az Örökkévaló ellenem miattatok és nem hallgatott rám; azt mondta az Örökkévaló nekem: Elég! ne szólj hozzám többé ebben a dologban. 27. Menj föl a Piszga csúcsára, vesd föl szemeidet nyugatra, északra, délre és keletre és nézd meg szemeiddel, mert nem fogsz átvonulni ezen a Jordánon. 28. Adj parancsot Józsuának, erősítsd és bátorítsd őt, mert ő fog átvonulni a nép előtt és ő fogja birtokba adni nekik az országot, melyet látsz. 29. így maradtunk a völgyben, Bész-Peórral szemben.

Imádom, hogy Mózes próbálkozik, bár Isten nem egyszer megmondta már, hogy nem, nem fog átkelni a Jordánon. Külön izgalom, hogy miért kell keletre is néznie, ha egyszer a Jordánon túli terület nyugatra van: a keleti részeket már pluszba meghódították vagy az izraeliták arra is táboroznak? (Na, de még érdekesebb, ha megnézzük, hogy a héber szöveg a delet mint jobbrát határozza meg - innen Tejmán/Jamin/Jordánia neve -, ti. a kelet a Tanakh északja, ha értjük mire gondolok. ) A legemberibb rész mégis, amikor Isten bárminemű átvezetés nélkül Józsua betanítását hozza föl: jelezve, hogy ennyi, slussz, téma lezárva, vagy megsajnálva Mózest és adva neki még valami elfoglaltságot, amivel energiáját lekötheti utolsó napjaiban? 

Tegnap pedig Sanyit hozta elém az este, aki Betlehem és Tel-Aviv között ingázva dolgozik harmadmagával az erőszakmentességért helyi humanista sejtek létrehozásával. Mikor találkoztunk, a tel-avivi sejtben épp harmónia-képzőművészet kulcsszavak mentén zajlott projekt. De miután mi nem ott voltunk, hanem Jeruban, vettünk kukoricát egy gömbölyű és morcos kölöktől a YMCA mellett, majd egy parkban leülve kibeszéltük a zsidónak-lenni és Izrael-állammal-szemben-a-magyarországi-zsidókhoz-képest-jóval-kritikusabbnak-lenni tézis nyavalyáit. Ha maradt volna még kicsit, és nem megy vissza Betlehembe, bemutatom a helyi haverjaimnak, akik progresszívek és ennél fogva számukra természetes az ellenzékiség Izraelben. A Damaszkuszi kapunál váltunk el - innen indulnak a buszok Palesztinába -, épp iftár time volt: ez feltűnt a jókedvű arab fiúk-férfiak tömegéből, a tűzijátékból... és az izraeli gyalogos, lovas, kocsis stb. rendőrök seregéből.

A helyiek

Chentől elköltöztem, később még valószínűleg jövök vissza hozzá, de nem kell túlzásba vinni. Arielnél szálltam meg (emberjogi aktivista fiú, írtam róla tavaly is), kedvenc utcámban lakik Jeruzsálemben, Nahlaot negyedben. Mikor elmesélte, hogy a környéken nem egy művész(lélek) stúdiója is található, nem lepődtem meg. Majd posztolok képeket is, most lusta vagyok hozzá.

Ariel lelkesen tanul vizsgáira - ami nem is baj, mert nekem sincs sok szabadidőm -, Izraelben még zajlik a vizsgaidőszak, miközben én már május 35-én kész voltam. Ami viszont izgalom, hogy a hétvégén lelép szüleihez vidékre, úgyhogy csütörtök-péntek-szombat estékre új szállásadó után kellett néznem. Ilyenkor jön jól a CouchSurfing: találtam is egy újabb Arielt, egy, a megvilágosodástól nem messze járó terapeutát, aki jelenleg siacu-oktatással keresi a kenyerét, most pedig akupunktúra-vizsgára készül. Ja, hogy mi az a siacu? Megkérdeztem, mire bemutatta rajtam. Íme:

Tegnap éjfélig arról próbált győzködni az ördög ügyvédjeként, hogy az emberiség által teremtett, folyamatosan rekonstruálódó Isten-képemmel, univerzalizmusommal stb. nem vagyok vallásos zsidó, minek akarok rabbinak menni, miért nem indítok egy új vallást. Őőő... Most épp meditál a nappaliban, amint végez megyünk világot látni.

Mindkét Ariel öt percre lakik a jesivától, ami nem hátrány. A következő szállásadó Mose lesz, őt is ismerjük már a tavalyi történetekből, szintén a közelben van. Csupa szimpi ember.

Ja és eddig mindhárom vendéglátóm vegán volt.
Én pedig cipeltem otthonról a pilóta kekszeket ajándékul (összetevők többek között: tejpor ill. tojásvalami).
Több marad nekem.

1 komment

Címkék: palesztina jeruzsálem idea konzervatív jesiva tanakh


2013.07.16. 20:00 mordechai

Cuki állatos kép

Eszter panaszkodott, hogy az előző posztban semmi nem látszik mesüge lakótársamból.

Íme nagytotálban:

kutya.jpg

1 komment

Címkék: photo


2013.07.16. 19:26 mordechai

Vers Tisa beÁvra

Mint maradt magánosan a város, a népben bővelkedő! Olyan lett, mint özvegy; aki nagy volt a nemzetek közt, úrnő az országok közt, robotolóvá lett!

(Ekhá 1:1:)

vö.

Yossi Gamzu: The Kotel

A girl stood facing the Kotel (western wall)
She drew her lips and chin close to it.
She said to me, the shofar's blasts are strong
But the silence is even stronger.
She told me: Zion, the Temple Mount**
She was silent, about the reward and the right.
And what shone on her forehead at evening
Was the purple of royalty.

The kotel, moss and sadness.
The kotel, lead and blood.
There are people with a heart of stone.
There are stones with a human heart.

The paratrooper stood at the kotel.
Of his whole division - the only one.
He told me that death has no image
But it has a diameter -
Nine millimeters only.
He told me, I'm not shedding tears
And again lowered his glance.
But my grandfather, God knows,
Is buried here, on Har Hazeitim (the Mount of Olives) ***.

The kotel, moss and sadness.
The kotel, lead and blood.
There are people with a heart of stone.
There are stones with a human heart.

She stood, dressed in black, at the kotel.
The mother of one of the infantry soldiers.
She told me, it's the eyes of my son that are shining
And not the candles on the wall.
She told me: I'm not writing
Any note to hide between the cracks.***
Because what I gave to the kotel only last night
Is greater than any words or writing.
The kotel, moss and sadness.

The kotel, lead and blood.
There are people with a heart of stone.
There are stones with a human heart.

* The kotel is the last surviving part of ancient Israel's temple (Beit Hamikdash), one of its surrounding walls. A holy site symbolic of Judaism and Jewish sovereignty, Jews have visited it to pray for centuries. After Israel became independent in 1948 and until the Six Day War in '67, the West Bank was owned by Jordan, and the Kotel, Temple Mount, Mt. of Olives cemetery and holy Jewish sites in East Jerusalem and the West Bank were inaccessible to Jews. The song commemorates the soldiers who died fighting in 1967 to regain all of Jerusalem.

** The Temple Mount (Har Habayit) is the site where the temple stood. It is also a sacred site for Islam. Two mosques are there today: The Dome of the Rock (Mosque of Omar) and El Aksa Mosque.

*** The Mount of Olives is a traditional burial site, facing one of the Gates of Jerusalem (the idea is that when the Messiah comes and the dead arise, they will be able to be the first to enter).

**** There is a tradition of putting notes in the cracks, as a prayer for God's help.

Forrás: http://www.haza.co.il/eng/song.asp?id=217

Szólj hozzá!

Címkék: artwork tanakh


2013.07.15. 17:42 mordechai

Tisa beÁv GY.I.K.

Tisa beÁv? Az mi?

A tésa szó jelentése kilenc, Áv pedig egy nyári hónap: Tisa beÁv - Áv hó kilencedike. A hagyomány szerint ezen a napon rombolták le i. e. 586-ban a babilóniaiak az Első Szentélyt és 70-ben a rómaiak a Második Szentélyt. De más is történt a történelem során e nap: ezen a napon döntötte el Isten, hogy negyven évig vándorolnia kell a sivatagban a keménynyakú népnek, ekkor verték le a Bar Kohba-lázadást a megszálló rómaiak, 1096-ban megkezdődik az első keresztes háború - ami 1,2 millió zsidó életét követeli -, a zsidók kiűzését a spanyolok 1492-ben ekkor hirdették ki, 1941-ben Eichmannt ezen a napon bízzák meg a "végső megoldással". S ez még nem minden, vannak ennek a napnak a rovásán nyilvános Talmud-égetések, üldöztetés-kezdések szerte a világon...

Böjtölők Jeruzsálem utcáin.

Na jó, ez elég indok a gyászra. De miként?

  • Tilos az étel- és italfogyasztás.
  • A tisztasági mosdáson kívül tilos a fürdés, mosakodás.
  • A férfiak nem borotválkoznak, a nők nem festik ki magukat.
  • Nem viselnek bőrcipőt, általában vászon- vagy posztópapucsban járnak.
  • zsinagógát elsötétítik és az elsötétített templomban jönnek össze, csak egy gyertya ég (az előimádkozó asztalán).
  • Suttognak.
  • Kerülik az üdvözlést, köszönést és kézfogást.
  • Nem tanulmányozzák a Tórát, mert az megörvendezteti a szívet. (éppen ezért, ha szombatra esnék a nap, akkor a következő napra kerül át)
  • Tilos a házasélet.
  • Délig alacsony zsámolyon ülnek.
  • zsinagógában este Jeremiás sirálmait (מגילת איכה – Megilát Ékhá) olvassák és gyászéneket énekelnek.
  • A nap folyamán gyászimákat (kinót) mondanak az ima után. 

(Wikipédia)

Ékha-olvasás.

 

Nem motivál a fő apropó, a Szentély pusztulása!

A 2010 poll in Israel revealed the some 22% of Israelis fast on Tisha B'Av; another 52% honor the day by avoiding entertainment and not going out with friends.[24]

Ez egy jogos álláspont, sokan vannak ezzel így, egy épeszű ember sem akarja kirobbantani a 691 óta a Templom-hegyen álló Sziklamecsetet, még gondolatban sem. Mások azért nem szeretik ezt az ünnepnapot, mert Izrael Állam már létrejött, a Szentély elpusztulásával szétszóródó zsidók előtt megnyílt az önálló zsidó állam lehetősége. Mi kell még? Akad azért még mit gyászolni; sokan Tisa beÁvkor ülik meg a holokauszt emléknapot az év minden második napjára jutó megemlékezések helyett. Megint mások az önkritika ünnepét látják benne, és ez így van jól.

---

Na, most abba kell hagynom, ideje indulni zsinibe. Meaningful fast! Aztán a héten, ha lesz időm, írok az én Tisa beÁvhoz kapcsolódó gondolataimról is.

---

UI.: Ja és hogy valami jó is történjék ezen a napon, a hagyományos szövegek szerint a messiás is Tisa beÁvkor születik. (Én öt nappal korábban születtem, áh, majdnem!)

Szólj hozzá!

Címkék: tanakh halakha


2013.07.14. 19:04 mordechai

Nimród szarul van, de én jól

Nem nyelt el a föld, csak a laptopom, Nimród komoly gondokkal küzd minden egyes elindulás alkalmával és ez erősen kihatott arra, hogy az elmúlt két nap semmi életjelt nem adtam magamról (meg amúgy is szombat volt, no), de most rájöttem, hogy ha csökkentett módban indítom el a gépet, akkor működik. Jés!

Szerintem még nem mondtam, de az izgalmakat fokozandó (és a kiadásokat kímélendő) idén nem béreltem szobát, hanem haveroknál fogok ide-oda költözve lakni. Első állomás Chen (Merec - zöldpárti - képviselő munkatársa a városházán, kultúrantropológus-hallgató) dél-jeruzsálemi szobája Kirját haJovel negyedében. Lakótársa, Mikhál pedig a szocialista Chádás aktivistája, nekem való társaság. Íme egy részlet lakásukból:

megerkezesi.jpg

Épp vész-mentést végez a számítógép, közben Mordekháj hetiszakaszt tanul (mindjárt indul a házigazdájával szombatfogadni a jesiva melletti konzervatív zsinagógába, laza 1,5 órás séta lesz - ti. nincs tömegközlekedés már ilyenkor). Lehet látni továbbá nadrágomat és egy narancssárga ingemet. Az a fekete góc a ruhák mellett pedig Máj, Chenék kutyája, totál mesüge, most is épp a lábaim alatt fekszik és néha sóhajt egyet. Éjszaka pedig odajön és képennyal, ahelyett, hogy aludna. De legalább rendes kutya, ha keverék is, nem holmi csivava.

Szóval: messze van a jesiva. S a Hebrew Union College is, ahol részt vettem egy rekonstrukcionista istentiszteleten szombat reggel (a neves reform rabbiképző egy termet ad a rekonstrukcionistáknak, akik ezt havi egy alkalommal használják ki). Mint várható volt, baromira jól éreztem magam, egy jelenlevő rabbival már meg is beszéltük, hogy fölénekli nekem majd a dallamaikat. Ez az illető rabbi egyébként Ráv Abigélhez hasonlóan már bő egy évtizede él egy leszbikus kapcsolatban, és nekik is van gyerekük, ha nem is olyan "hagyományos" módon, mint Abigéléknek: egy tizenéves hajléktalan fiút fogadtak be, akit melegsége miatt dobtak ki először a szülei, majd aztán az őt örökbefogadó mostohaszülei is. (A rekonstrucionizmusról hamarosan írok egy bővebb cikket, még gyűjtök hozzá anyagot, és mellékelni akarom majd a fölénekelt dallamokat is, YouTube-on nagyon keveset találni.)

tetok.jpg

A jesivából hazafeléjövet. Süt a nap, meleg van, de még mindig jobb, mint tavaly volt. A jelenlegi tartózkodási helyemtől busszal járok reggelente a jesivába, nem ideális reggel izzadva beállítani istentiszteletre. Észrevétel: tavaly nyár óta a buszjegy ára 60 agorával (kb. 36 forint) megemelkedett (így most 400 Ft), ahogy a kedvenc csokimért is kb. ennyivel többet kérnek az élelmiszerboltokban. Ínyje.

Havdala után Chen megmutatott nekem még egy vegán közösségi központot - sose gondoltam volna, hogy ilyet fogok látni Jeruzsálemben -, könyvtárral (csomó írással egyik kedvenc nyünyükémről, az ökokasrutról!), előadóteremmel, közösségi térrel, konyhával stb. Nagyon komoly. Mikor mi oda mentünk, kis híján üres volt az egész, de máskor dugig van, legváltozatosabb programokat tartják, úgyhogy szándékaim szerint nem most láttak utoljára.

Ma, vasárnap pedig megvolt az első nap az iskolában: minden tök jó volt, erről majd a sok magánügyi rizsától függetlenül külön posztban jelentek.

Na jó, Nimród kezd berregni, Máj is fölmordult (és fordult egyet, most a hátát támasztja a lábaimnak), ideje menni. Lájlá tov. Illetve a végleges lájlá tov előtt még Chen be akar mutatni egy melegmozgalmár katolikus teológus-jelöltnek, aki biztos tök érdekes, de én inkább aludnék annak tudatában, hogy másnap 6:40-kor kell kelni. Meglássuk.

---

Pár nap múlva Tisa beÁv, ugye készülődtök a böjtre? Tavaly ramadánkor megkérdeztem Anant, ramallahi vendéglátómat, hogy miképp bírja víz és kaja nélkül egész nap ebben a dögmelegben... azt mondta, készül rá, napokkal, hetekkel előtte fokozatosan kevesebbet eszik-iszik, és mindjárt könnyebben fog menni az egy hónapon át tartó nappali önmegtartóztatás. Ezen fölbozdulva én mától nem eszem vacsorát. (Leszámítva az utolsó estét. Ami amúgy holnapután, szóval ennyire nem drasztikus a helyzet.) Emlékszem, tavaly még kicsit szkeptikus voltam afelől, hogy kell-e egyáltalán nekem megülnöm ezt a napot, de azóta meggyőztem magam, hogy a válasz igen. Erről is ígérek egy külön posztot hamarosan. Addig is melegen ajánlom a Pesten tartózkodóknak a következő, a magyarországi egaliter zsidó közegben egyedülálló tanulást: https://www.facebook.com/events/442596512505125/?ref=22

Szólj hozzá!

Címkék: izrael jeruzsálem magán halakha


2013.07.11. 20:33 mordechai

Még pár óra...

Újabb nyár, újabb nyári program a jeruzsálemi Konzervatív Jesivában: ösztöndíj megpályázva, megnyerve, repülőjegy lefoglalva, biztosítás megkövetve... holnap hajnali 6-kor pedig indulás Izraelbe. Augusztus első hetéig tart az oktatás, utána lelépek Palesztinába (van egy meghívóm a Vörös Félhold ramadáni böjt megtörését ünneplő iftár vacsorájára!), majd végül, ha Isten is úgy akarja, Jordániában zárul az út. Meglátjuk. Gottes Wege sind unergründlich, ugyebár. Minderről persze legalább olyan bőbeszédűen szándékozom majd beszámolókat írni, mint tavaly.

Aki követett 5772-ben is (heh), az talán még emlékszik, milyen kalandokkal indult az az utam. Mivel most feltűnően embertelen időben indul a gép, nehezebb keverni az órákat, már ma összepakoltam mindent (illetve a t'filin és a tálit még kinn fekszik türelmetlenül a bőrönd mellett, ti. a jelenlegi elrendezés szerint nem férnek be, de megoldjuk). 

S mi az idei felhozatal a Jesivában?

Az órarendem a következőképp fog kinézni (ulpánon a bemeneteli teszt alapján már a bét, haladó csoportba kerültem, jofi!):

Vasárnap

09:00-12:30: ulpán
14:00-15:45: Torah in Action ("Tóra tettekben")
16:00-17:15: Women's Wisdom ("Nők bölcsessége")

Hétfő

09:00-12:30: ulpán
14:00-15:30: Misna Avoda Zara (bálványimádásról és hasonlókról)
16:00-17:15: Akedat Jichak ("Izsák megkötözése")

Kedd

09:00-12:30: ulpán
14:00-15:45: Torah in Action ("Tóra tettekben")
16:00-17:15: Women's Wisdom ("Nők bölcsessége")

Szerda

09:00-12:30: ulpán
14:00-15:30: Misna Avoda Zara (bálványimádásról és hasonlókról)
16:00-17:15: Akedat Jichak (Izsák megkötözése)

Csütörtök

09:00-12:30: ulpán
14:00-15:45: Torah in Action ("Tóra tettekben")
16:00-17:15: Parsat haSavua (hetiszakasz)

S természetesen mindezeken felül sáchárit 7:30-tól 9:00-ig és mincha 13:40-től 14:00-ig.

Az épület maga.

---

Kedvenc alternatív úti imám, amit repülőkön felszállás előtt szoktam mondani, és holnap is várható, így hangzik:

.ברוך אתה די אלהינו מלך העולם ששכינתך תמיד נוסעת עם עמך

Barukh ata Adonaj, Elohénu Melekh haOlam, seSekhinatkha tamid noszaat im ammekha.

Áldott vagy, Örökkévaló, Világ Kormányzója, akinek jelenléte mindig népével utazik.

Ámen! Úgy legyen!

Szólj hozzá!

Címkék: magán konzervatív jesiva


2012.09.04. 11:14 mordechai

Egy ortodox rabbival az istállóban

1. Im Allgemeinen

Ismét izgalmasnak ígérkező hétvége elé néztem, ti. meghívtak előadni a magyarországi helyzetről (orbánizmusok, egyháztörvény, progresszív judaizmus sorsa: egyik kedvenc témám) egy vidéki moráviai kisvárosban, Mikulovban tartott háromnapos reform zsidó ifjúsági dzsemborira. Egy, a városkától 3 kilométerre, a pusztán lévő lovardában volt a szeminárium és a szállás egyaránt: több légy volt jelen, mint delegált, de üsse kő. (Szerintem életemben először most írtam le ezt, hogy "üsse kő." Nagy élmény, ajánlom mindenkinek.) 

Találkoztam több ismerőssel, kit ne töltene ez örömmel: Szárával, egy Ukrajnában született, Bér Sévában és Brünnben fölnőtt jogásszal, akinek van egy gyönyörű kutyája és Maozzal, a Tamar nemzetközi hálózatának fejével, aki emiatt a minikonfi miatt utazott Tel-Avivból Mikulovba. Boroszlóból, ahová már nem is emlékszem, hogyan keveredett, a településünkig taxival jött. Mikor mesélte a sofőrnek, hogy Izraelből érkezett, a sofőr döbbenten így szólt: "Why the hell did you come to Mikulov from Israel?" (Mi a fenének jött Izraelből Mikulovba?)

Az előadások ha érdekfeszítőek nem is, de érdekesek voltak, tanulhattunk Leo Eitingerről, Mikulov zsidó oldaláról, a kóser borról (amit én egyébként elvből nem használok, erről majd később cikkezek), a kibbucokról stb. Ez mind szép és jó, de az esemény vallási oldalával kapcsolatban lenne pár megjegyzésem... 

kipa_es_lo.jpg

Kipa, tálesz-táska és ló.

2. Was die religiöse Seite betrifft

A programot sikerült úgy összeállítania a szervezőknek, hogy fél óra jutott mind a kábálát sábátra, mind a sáchriszra. Egy reformfasiszta (© by Ariel) rabbi amúgy se húzná az időt tovább, minek is, várja otthon a tévében az esti krimi, de a szervezők nem találtak Moráviában liberális rabbit, nincs is ilyen, úgyhogy kénytelen voltak a brünni közösség ortodox rebbéjét, Ráv Slomót fölkérni... Szegény pára a brünni zsidó közösség egyedüli observant Jew-ja: megértjük, ha vissza akar menni Erecbe, nem lehet fölemelő élmény, hogy az ő sulchán árukhista szemszögéből nézve kizárólag ő jó zsidó a hitközségében. Megjegyzem, se a mincha-kabsab-máárivon, se a sáchriszon, se a mááriv-havdalán nem vettek részt csehek, jóllehet számukat tekintve a találkozó felét képzeték (nem állt fönn még a reform értelembe vett egaliter minjen veszélye se, nemhogy az ortodoxé). A rabbi ezt így kommentálta: "I'm not surprised." (Nem vagyok meglepve.)

Akik eljöttek, alig tudták követni az askenázi kiejtéssel hadaró imádkozó rebbét (ha nem töltöm a nyaramat a jesivában, én is csak néztem volna magam elé: így viszont kiélveztem askenázi perverzióimat) - a Lekhá dojdit leszámítva semmit nem énekeltünk. De abszolút jogos volt sietsége, ugyebár kemény fél órát kapott a szervezőktől: akik ráadásul nem átallottak ima közben bejönni, és szólni, hogy már öt perce vége kéne lennie a "programnak" (ezzel párhuzamosan lovaglásra két órát szenteltek, sábesz kellős közepén). Rebbénk, akit egyébként, részben szánalomból, nagyon megkedveltem, a szombatot a szobájába zárkózva töltötte, hogy ne lássa azt a sok "borzalmat", amit csinálunk (pl. vetítések). "Pirké Ávoszt" tanult egész nap. 

S akkor arról még nem is szóltam, hogy a programfüzetben eredetileg vasárnap 14:00-re "Kidush in the Cemetery" (kidus a temetőben) állt, ami nagyon durva, Eszterrel fél órán át agyaltunk, hogy mi a fenéért kidusolunk mi vasárnap, és miért temetőben (megkajáltatjuk a temetőőrt, vagy mi?) - aztán rájöttünk, ajvé, ezek Kádist akartak írni. Szóltam a szervezőknek, egy nappal a happening előtt kijavították. Valószínűleg már a tökük tele volt velem (nyilván nem, mert szeretnek), ti. a szeminárium időpontját is miattam módosították: eleinte ros hásáná kellős közepére időzítették, ami őket láthatóan nem zavarta volna.
Amiatt már nem is szóltam, hogy zselatinos cukorkát adtak nekünk, csak diszkréten félretoltam...

Mose erre így reagálna: te barátkozol reform zsidókkal, vess magadra!

3. Lohnte es sich? 

Túl az új, még biztosan hasznosítható ismereteken és ismeretségeken a szemináriumból leginkább azt profitáltam, hogy miután a szervezők kérésére levezettem egy megemlékezést a zsidó temetőben (az Éli, Éli című Szenes Hanna-költeményből, amit persze el is énekeltem, kiindulva beszéltem a kontinuitásról, majd Kádist mondtam), a bécsi Or Chadasch jelenlévő vezetőségi tagja és marketingese meghívtak előimádkozni közösségükbe. B''H!

Meg hát mások pénzén utazni menő, még akkor is, hogy ha egy istállóban tölthettem a hétvégén. (Most az istálló melletti szálláson aludtunk, de egyszer amúgy tényleg éjszakáztam effektíve egy istállóban, valahol az ukrán-magyar határon, majd mesélek róla, ha eljön az idő.)

Szólj hozzá!

Címkék: politika photo dzsembori ortodoxia reformfasizmus


2012.08.28. 21:16 mordechai

Sehechejánu-esélyesség

A zsidó ember, ha valami fontos történés életében először esett meg vele, a sehechejánu áldást mondja el, ami a következőképpen néz ki: 

ברוך אתה יי אלהינו מלך העולם, שהחינו וקימנו והגיענו לזמן הזה

 

Áldott vagy te, Örökkévaló Istenünk, a Világ Királya, aki életben tartott minket és megadta megérnünk ezt az időt.

Ma valami olyan történt, ami Áser szerint sehechejánu-esélyes, de aztán végül is Eszter lebeszélt e áldásról. Tudniillik blogján végre fölfigyelt tevékenységemre Naftali bácsi: nem is értem, mi tartott eddig... Én tényleg nagyon igyekszem pedig: vezettem Ariellel melegbarát istentiszteletet három hitközség közreműködésével; szerveztem karikatúráimból kiállítást, amiben többek között a palesztinok ügye mellett emeltem föl a hangom; propagáltam nyilvánosan reform-konzi rabbikat, tartottam előadást, amiben Tanakh-beli idézetekből mutattam ki a szocializmus és a judaizmus testvér-mivoltát; Magyarországon talán elsőként hirdettem az ökokasrut nevű "reform humbug" igéjét, egy "díszzsidó" hitközségnek vagyok a vezetőségi tagja s a többi - mégis, évekig kellett várnom, hogy beszóljon. 

Most érzem csak igazán, hogy letettem valamit az asztalra. Egyébként ezúton üzenem neki, hogy a dáfke nem héber, hanem jiddis eredetű szó, vö. http://www.birot.hu/publications/TBiro-TjeerdDeGraaf.pdf - köszönet a linkért Gávrielnek!
Ma egyébként egy jiddisista haveromtól azt hallottam, hogy a németek eléggé érdekes jókívánsága, a Hals- und Beinbruch! (szó szerint: nyak- és lábtörést) szintén jiddis hátterű, a hácloché und brokhé (sikert és áldást) kifejezés félrehallott változata. Elhiggyük?

Szólj hozzá!

Címkék: misszió magán jiddis


süti beállítások módosítása