Lehet, hogy a jesivában is olvassák (és értik), amiket írogatok? Tegnap posztoltam a véleményemet a dal-hiányos hétköznapi istentiszteletekről, és a mai sáchrisz alatt out of the blue egyszer csak dalra fakadtunk... Méghozzá egy fantasztikusra, ami reggel óta a fejemben jár. Még posztolni sem vagyok képes másról. Íme:
עָזִּ֤י וְזִמְרָת֙ יָ֣הּ
וַֽיְהִי־ לִ֖י לִֽישׁוּעָֽה
Erõsségem és énekem az Örökkévaló,
és ő lett nekem segítségül.
---
Megjegyzem, a mai napon elkezdtem lejnolni tanulni egy Miamiban található összevont reform-konzervatív zsinagóga kántorával. Heti 3 óra, augusztus 9-ig. Régi álmom fog teljesülni, ha sikerül elsajátítanom a kantilláció művészetét: és a világ egyik legboldogabb embere leszek, ha ezt tovább tudom adni a saját hitközségemben.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.